Stabil és sokkellenálló a magyar bankszektor, viszont oda kell figyelnie azokra a kockázatokra, amelyek a megemelkedett kamatkörnyezetből, a betétállomány csökkenéséből, az ingatlanok átértékelődéséből, vagy éppen a gyermekvállaláshoz kötött hitelekből fakadnak – hívta fel a figyelmet friss Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. Első ízben foglalkozott a jelentés azzal, hogy a babaváró hitelek esetében a hitelfelvevők hányad részénél nem teljesült eddig a gyermekvállalás, ami egyébként a CSOK Plusszal kapcsolatban is érdekes kérdés lesz.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest. Nem volt mindig így: az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett volna – állapította meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése, feltárva a jelenség okait is.
Csehország, Magyarország, Spanyolország és Litvánia – ez a 4 EU-tagállam vezetett be a háború és az energiaválság kezdete óta új banki különadót, velük együtt összesen 17 EU-tagállamban létezik hasonló típusú adóteher. Mértékét tekintve azonban a magyar bankok különadója egész Európában párját ritkítja.
Az amerikai bankcsődök megmutatták, hogy a nemzetközi kockázatok elől az európai bankok sem tudnak elbújni. A magyar bankrendszer ugyanakkor rendkívül stabil és ellenálló a sokkokkal szemben – mutatta ki az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Az extraprofitadó az áprilisi változtatással együtt is idén 250, a bankadó 80, a kamatstop második félévre történt meghosszabbítása további 100 milliárd forintjába kerülhet a bankszektornak. Az MNB-től kapott kamatbevételek növekedése azonban fedezetet nyújt számos extra tételre, tavaly például 675 milliárddal nőtt a szektor kamatjövedelme. A hitelezés érdemi lassulása és az ingatlanárak csökkenése egyelőre nem jelent érdemi kockázatot a bankrendszer számára a jegybank szerint, és magas likviditásuk miatt egyelőre nem szorulnak rá a lakossági betéti kamatok tömeges emelésére sem.
Fontos BUBOR-adatokat tett közzé ma az MNB: ezek határozzák meg a decemberi fordulónapos változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét. Pontosabban csak határoznak meg: a kormány által év elején bevezetett, majd novemberben kétszer is kiterjesztett kamatstop most már 1500 milliárd forintnyi jelzáloghitelre és 1200 milliárd forintnyi kkv-hitelre terjed ki, és a jövő év közepéig biztosan velünk marad. Több lényeges újdonságot is megtudtunk a kamatstopról az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentéséből, például azt is, mekkora sokkot okozna most az intézkedés eltörlése. Számkavalkád következik.
Stabil és erős a magyar bankrendszer, még egy jelentősebb gazdasási visszaesést is minimális tőkehiánnyal vészelne át – állapítja meg az MNB imént közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Egyelőre nem nő a nem teljesítő hitelek aránya a szektorban, és még az energiaválság miatt is csak korlátozott portfólióromlásra számít a jegybank, miközben a hitelkihelyezés jelentősen visszaeshet, ami a lakosságnál már elkezdődött. Az új kormányzati intézkedések idén mintegy 500 milliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából, ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelentő kamatstopot számos kritikával illette a jegybank elemzése.
A háború ellenére továbbra is erős a magyar bankrendszer sokkellenálló-képessége mind a tőke, mind a likviditás szempontjából – állapítja meg az MNB friss Pénzügyi stabilitási jelentése. A lakáspiac túlértékeltsége azonban növekvő aggodalomra ad okot, ez ellen a jegybank a banki tőkekövetelmények szigorításával is felléphet a közeljövőben. A jegybank a CSOK mellé felvehető 3%-os hitel újragondolását is felvetette, a kamatstop esetében pedig célzott meghosszabbítást javasol: jó megközelítés lenne a jegybank szerint, ha a nyugdíjas és/vagy gyermeket nevelő mintegy 180 ezer adós számára tenné lehetővé a maradást a kormány a jelenleg érintett 330 ezerből. A kamatstop megszüntetése az érintett adósok mintegy egynegyedénél okozna legalább 15%-os, egyúttal legalább 15 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést. A lakossági betéti kamatoknál még mindig nem lát elégséges kamatemelkedést az MNB.
Stabil a magyar bankrendszer a koronavírus-válság második évében, ráadásul a jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – állapította meg az MNB ma közzétett Pénzügyi stabilitási jelentése. Lassulni fog a hitelezés növekedése a következő hónapokban a jegybank szerint, a kamatkockázatok realizálódása viszont makroszinten a törlesztőrészletekben mérsékelt.
Az MNB legfeljebb úgy hosszabbítaná meg a törlesztési moratóriumot, hogy csak a rászorulók maradhassanak benne 2021. augusztus 31-e után – hangzott el a Pénzügyi stabilitási jelentés mai online bemutatóján. A lakossági hitelek többségének több mint 3,5 évvel tolódna ki a futamideje, ha a moratórium 2022 közepéig fennmaradna, az érintettek kétharmada azonban nincs tisztában az adósságszolgálati következményekkel – figyelmeztettek a jegybanki elemzők. A vállalati hitelek 10%-át és a lakosságiak 12%-át látják sérülékenynek az MNB elemzése alapján. A bankszektor prudens céltartalékolással készült fel a hitelportfóliók minőségének romlására, tőkehelyzete és likviditása stabil, jövedelmezősége viszont romlott. A Növekedési Hitelprogram a következő hetekben, hónapokban a jelenlegi formájában véget érhet – árulták el a Portfolio kérdésére.
A mostani krízis nem a hitelpiacról indult, és nem kell bankválságra számítani, de a magyar bankszektort is érzékenyen érinti a gazdasági visszaesés. Mi lesz a hitelekkel a moratórium után és mit mutat a hazai bankok aktuális állapotáról, jövőjéről az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése? A jelentés készítői közül Nagy Tamás és Dancsik Bálint, a jegybank szakértői válaszolnak kérdéseinkre a Portfolio Pénzügy legújabb podcastjében.
Az MNB várakozásai szerint idén a vállalati hitelállomány 6-9 százalékkal, a lakossági pedig 8-12 százalékkal emelkedhet úgy, hogy a törlesztési moratórium mindkettőt felfelé torzítja. A bankok jövőbeni jövedelmezőségét a moratóriumból kikerülő hitelekre képzett értékvesztés határozhatja meg: az MNB szerint a vállalati hitelek 15-20 és a háztartási hitelek 5-10 százaléka tekinthető sérülékenynek, de ez nem jelenti azt, hogy ekkora nem teljesítő hitelarányra számíthatnak a bankok. A tőkehelyzet és a likviditás szempontjából még egy durva gazdasági stresszel szemben is ellenálló a magyar bankrendszer - mutatja a jegybank imént bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentése.
Soha nem látott kihívásokkal szembesül a magyar gazdaság a koronavírus miatt, de a helyzet példátlansága ellenére a magyar bankszektor sokktűrő képessége még a súlyosabb, 7% feletti idei recessziót valószínűsítő stresszpályán is megfelelő. E negatív forgatókönyv mellett a bankok kétharmada csúszhat át veszteségbe jövőre, és mintegy egytizedüknél léphet fel tőkehiány – közölte Pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján a Magyar Nemzeti Bank. A törlesztési moratórium és a jegybanki, állami programok támaszt adnak a magyar hitelpiacnak: a vállalati hitelállomány 6-10 százalékkal, a háztartási hitelállomány 5-8 százalékkal növekedhet idén az MNB szerint.
A babaváró hitelek 55 százalékát olyanok vették fel, akik a jövedelmük alapján a legfelső 20 százalékba tartoznak, a hitelt felvevők közel felének pedig nincs egyéb jelentős tartozása – állapította meg ma délután bemutatott Pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. A jelentés alapján a bankrendszer nagyon stabil, és bár a lakossági és a vállalati hitelezés is dinamikusan nő, ennek kockázatait egy sor tényező mérsékli. A magyar bankok költséghatékonysága viszont továbbra is pocsék, a jegybank jelentős hatékonyságnövelést vár el a piactól.
Nincsenek túlfűtöttségre utaló jelek a hitelezésben - hangsúlyozza ma közzétett jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Bekövetkezett, amire lehetett számítani: csökkenőben vannak és lassan eltűnnek az értékvesztés-visszaírások, így közelít a bankok nyeresége az alacsonyabb, fenntartható szinthez. A költséghatékonyság tovább romlott a bankoknál, és adókkal szűrve is csak a román bankszektor áll rosszabbul nálunk e téren az egész EU-ban. Az MNB a hitelpenetráció növelésétől, a digitalizációtól és a konszolidációtól várja az egyre hangosabban sürgetett hatékonysági fordulatot.
Visszaüthet a beforduló kereskedelempolitika.
A térségben épp most lépett életbe egy tűzszünet.
Kiderült, hogy mire számíthatnak a nyugdíjasok.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
18 évesek is mehetnének a frontra.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
